Dancing with tears in my eyes - 21. fejezet (részlet)

Nagyon SAJNÁLOM hogy ilyen sokáig nem volt fejezet, meg semmi, de az érettségin túl kellett hogy legyek, és arra meg készülnöm is kellett. És még hátra van a szóbeli....:/
De nem is ez a lényeg most. :) Hoztam egy kis részletet a következőből, amit sajnos tényleg nem tudom, mikor fogok hozni tejes egészében, de amit kész vagyok vele -és igyekezni fogok- fel is teszem! :)
Jó olvasgatást! :)
Puszii
Nikky


UI: Kérlek, -tudom nincs jogom kérni semmit se :D - de ha megdobnátok pár komival, vagy pipálgatással ott alul, az nagyon jól esne! :$








Kristen szemszög:

- Ha már itt tartunk, had mutassam meg neked Amandát, a barátnőmet. – hívta maga mellé a szőkeséget, majd Amanda kezet nyújtott felém. Örömmel elfogadtam, még ha bennem is voltak azok a fura érzések vele kapcsolatban.

Miután bemutatkoztunk egymásnak, és anya közölte, hogy mostmár több segítségre nem lesz szüksége, inkább kérte, hogy kerítsem elő Robot, hisz már elég régóta kint volt az erkélyen.

Amint kiértem, meg is láttam Őt, éppen valakivel nagyon hosszan telefonálhatott, de nem hallottam semmi fontos dolgot, hisz pont akkor tette is le egyből.

- Valami gond van Rob? – kérdeztem felé közeledve, majd elcsentem a kezében lévő szálat.

- Minden a legnagyobb rendben, csak az ügynököm keresett Melanie. – mosolyodott rám, de valami még ott bújkált az arcvonásaiba.

- Áh értem. És mondott is valami fontosat esetleg? – nyújtottam a szája felé a cigit, de ő nem fogadta el. Nem értettem.

- Semmi fontosat. Csak a szokásos. – felelte, majd a derekamnál fogva váratlanul magához húzott. Picit meglepett a hirtelen reakciója, de egyáltalán nem bántam. Még ha sikerült is kielégítenünk egymást a boltban, még most is képes volt egyből hatni rám, minden féle téren…:P

Egymás ajkaira tapadtunk és alig akartuk elengedni egymást, amikor anyám üvöltésére sajnos kénytelenek voltunk szétrebbeni.

A kezemben lévő szál cigibe még beleszívtam egyet, majd elnyomtam az erkélyen lévő hamutartóba, végül Robbal karöltve indultunk vissza az ebédlőbe.

Váratlanul eszembe jutott, hogy még Rob nem is ismeri Camet, illetve barátnőjének se volt alkalmam bemutatni, bár nem szerettem volna, ha a csaj szemet vetne Robra, főleg amilyen fura érzéseim támadtak Vele kapcsolatba.

Alig hogy beértünk az ebédlőbe Amandára kaptam a pillantásom, és jók voltak már elejétől fogva a megérzéseim. A csaj Robot bámulta hatalmasra nyílt szemekkel, majd felállva az asztaltól odament hozzá és hosszan átölelte...:P

Pipálgassatok Kérlek! <3